Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Fontos ismeretek és képességek az állásszerzésben HVG, 2006. augusztus 3. Sokan számolnak be róla, hogy megpályáztak egy állást, amit mintha nekik találtak volna ki, de a végén mégsem kapták meg. Apróságokon múlott – szokták mondani. Nézzük ezeket az apróságokat! Az álláshirdetésekben gyakran megjelennek mellékesnek tûnõ kitételek, amelyek a feladat szempontjából szinte mellékesnek látszanak. Aztán a felvételi folymat során egyszer csak fontossá válnak. 1. Nyelvtudás Az ma már szinte mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy világnyelv (leginkább az angol) ismerete nélkül elég nehéz vezetõi, vagy magasabb szintû szakértelmet kívánó állást szerezni. Erre az egyre szélesedõ és színesedõ nemzetközi kapcsolatok (beleértve a különféle nemzetiségû beszállítókat, vásárlókat, szerelõket, szervizeseket, vámosokat, ügyfélszolgálatosokat s másféle népeket) közös nyelvi nevezõjének megteremtése miatt van szükség. A második, harmadik és további idegen nyelvek (mi több nyelvjárások) ismerete azonban igen jelentõs elõnyökkel járhat. Az ügyfelek jobban megnyílnak egy anyanyelvükön beszélõ kapcsolattartóval szemben. Ennek pedig többnyire pénzben mérhetõ értéke van. Ezért a kiterjedtebb idegen nyelvtudás döntõ lehet egy állás odaítélésénél. 2. Jogosítvány bármire Ma a mobilitás alapfeltétel az üzleti életben. Hála az infokommunikációs technológiáknak sok mindent el lehet intézni távolról is, de idõnként jobb, ha személyesen a helyszínre lehet sietni. Bizonyos vállalatoknál nem csak a „B” kategóriás vezetõi engedély megléte számít. Egy motoros futárokat foglalkoztató cégnél például a motorozás gyakorlati ismerete komoly részét képezi a szervezési, humánerõforrás vagy logisztikai ismereteknek. Hasonló mondható el egy szállítmányozási cégrõl, ahol a vezetõk képesek a teherautók vezetésére, a munkagépek kezelésére is. És a példákat folytathatnánk. Az efféle ismeretek megléte az adott szakma iránti személyes elkötelezettséget is jelzik az alkalmazónak, tehát e képességeket elõnyként fogja értékelni. 3. Számítógépes ismeretek Ma az infokommunikáció átszövi a vállalatok egész szervezetét. Ha valaki nem képes kezelni ezeket az eszközöket, s kihasználni a bennük rejlõ elõnyöket, az biztosan hátrányba kerül az üzleti versenyben. E rendszerek legfontosabb célja ugyanis végsõ soron a helyes döntések meghozatalának elõsegítése, s ha megszületett a döntés, akkor a végrehajtás támogatása, s a folyamatok, eredmények ellenõrzése. Alapesetben az irodai és internetes szoftverek ismeretét kívánják meg. Idõnként bizonyos vállalatirányítási vagy gazdálkodási szoftverek kezelését várják el. Ugyanakkor rengeteg olyan hasznos alkalmazás van, amelyeknek ismerete elõnyt jelenthet. Például az internetrõl információkat gyûjtõ szoftverek, a biztonsági megoldások, az információk megosztását lehetõvé tévõ programok, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos megoldások, különféle operációs rendszerek, prezentációs szoftverek, grafikus programok stb. ismerete jelentõsen hatékonyabbá teheti a munkát. A felvételnél az ilyesmi szintén plusz pontokat hozhat. 4. Kommunikációs ismeretek A világ úgy változott meg, hogy rengeteg dolog, ami azelõtt titokban maradt, pillanatok alatt a szûkebb-tágabb nyilvánosság elé kerül. Ezért bizonyos folyamatokat a nagyközönség, a szakma, az üzletfelek vagy a kollégák, beosztottak és fõnökök elõtt ismertetni vagy magyarázni kell. Aki tisztában van a meggyõzés, a logikus érvelés, a testbeszéd, a kommunikációs stratégiák mibenlétével, kifejezett elõnyben van az ilyen ismereteket nélkülözõkkel szemben. Itt nem csak a jó tárgyalókészségrõl van szó, hanem a folyamatok figyelemmel kísérésérõl és elõre eltervezett, s megfelelõ tálalásáról is. Nem véletlen, hogy sok cég külön PR-irodákra bízza a cég kifelé irányuló kommunikációját. Aki a vállalaton belül birtokában van ezeknek az ismereteknek, valódi kincsnek számít. Erkölcsök, mûveltség, kapcsolatok 5. Erkölcsök Az erkölcsök említése feltétlenül indokolt, s talán az elsõ helyre kellett volna tenni. Aki bizonyítottan becsületes, elkötelezett, segítõkész, megbízható (egyszóval) komoly ember, azzal mindenki szívesen köt üzletet. Az alkalmazók is. Ez különösen igaz manapság, amikor a felgyorsult tempó miatt hajlamosak vagyunk áthágni a szabályokat, például az erkölcsi szabályokat is. A legjobb példa erre a sport, ahol a doppingolás – bár a teljesítményfokozókkal az eredmények befolyásolhatók, s így az ezekre épülõ üzlet is – mégis elsõsorban erkölcsi kérdés, hiszen a szereket használók becsapják a társaikat, elcsalják a nekik járó babérokat. Ráadásul a tisztán szerzett eredményeket mindenki értékesebbnek is tartja. Szociológiai kutatások szerint ma sokan vélik úgy, hogy aki az üzletben nyer, az a király, mindenki más lúzer. Hosszú távon azonban – legalább is a fejlett polgári demokráciákban – jól megfigyelhetõ, hogy mindenki a tisztaságra törekszik. A „kreatív” alkatú embereket leleplezik, kiközösítik és brutálisan megbüntetik. Azok a cégek, amelyek ebbõl a közegbõl érkeztek ugyan nem szenteket akarnak alkalmazni, de megbízható kollégákra vágynak. 6. Általános mûveltség A rendszerváltozást követõ években olyan nagy volt a piacgazdaság körülményei között is alkalmazható szakember, hogy gyorsított ütemben képeztek ki és át erre boldog-boldogtalant. Nem számított, hogy valaki a világban általában mennyire igazodik el, csak az olt a fontos, hogy a feladatát képes legyen elvégezni. A kezdeti hiány felszámolása után azonban már jelentõs elõnyt szereznek azok a szakemberek, akik a szakbarbároknál többet látnak a világból. Elõbb veszek észre bizonyos folyamatokat, amelyeket a maguk javára fordíthatnak. A munkaadók is kiegyensúlyozott, elégedett emberek foglalkoztatásában érdekeltek. Egy ilyen állapot elérésére pedig annak van esélye, akinek az élet számos területérõl vannak ismeretei. Például ismeri a természet törvényeit, a mûvészeteket, más népek kultúráját, az emberi viselkedésformákat, beleértve a lélek kérdéseit, a sportot, stb. Ezek az emberek könnyedén hárítják el azokat a problémákat, amelyek másokra kivédhetetlenül ráomlanak. A mûveltség ezért a munkafelvételnél határozott elõnyt jelent. 7. Kapcsolatok és társadalmi beágyazottság Szokás azt mondani, hogy egy vállalat annyit ér, amennyi az alkalmazottai fejében és szívében van. E megállapítás nem csak a megszerzett tudás összességére, hanem a cég embereinek társadalmi kapcsolataira is vonatkozik. Ahol sok elismert ember dolgozik, azt a céget tisztelik, ezek az emberek sok mindent el tudnak intézni, sok jó üzletet tudnak kötni, sok más embert képesek mozgósítani. Ezért az olyan embereket, akik egy vállalat társadalmi tõkéjét képesek növelni szívesen fogadnak mindenhol. Ezért a megfelelõ társadalmi beágyazottság elérése (még ha az esetenként csak egy mikrokörnyezetben is történik meg) a munkaadók szempontjából határozottan pozitív, idõnként döntõ elemnek számít. Hvg.hu Fontos ismeretek és képességek az állásszerzésben, HVG, 2006. augusztus 3.